A dharmáról

A hindu vallás, a védikus kultúra, a legelfogadóbb a világon. Tudják, hogy a más valláshoz tartozók is ugyanazt a dolgot keresik, kizárólag a nézőpontban, a kifejezés és az átélés formái között van különbség. Ezt a valamit az örök érvényű törvény, a Szanátana Dharma írja le. Az örök érvényű törvény, ami minden időben, mindenhol, mindenkire vonatkozik. Miért lehetséges az, hogy az egyetlen törvény átélésének, követésének és megvalósításának rendkívül sok módja van, nem ellenkezik azzal, hogy egy törvény létezik? A válasz erre az, hogy pont a különböző utak lehetővé tétele teszi egyetemessé az elvet, hiszen minden út egy cél fele vezet. A Bhagavad Gítában Krishna is elmondja, hogy “Bármely úton is jár a hívő, ha igazán törekszik, hozzam jut el.” Így az ember jelleméhez, adottságaihoz, képességeihez legjobban megfelelő utat tudja kiválasztani az ön-való felfedezése során.

Természetes, hogy mások vagyunk, hajlamaink, vágyaink teljesen különbözőek egymástól, és ez teljesen rendben is van. Nem kell magunkra erőltetni olyat, ami nem felel meg nekünk. Ezert tartom fontosnak, hogy amikor az emberben felébred a vágy, hogy jobban megismerje igaz valóját, akkor kutatásba kezdjen, mi az ami számára a legmegfelelőbb. Bármibe is kezdünk azonban egy dolgot ne felejtsünk el, legyünk türelmesek, ne ítéljünk azelőtt, hogy bele ne mélyedtünk volna kutatásunk tárgyába, amíg meg nem tapasztaltuk hatásait. Mert ha türelmetlenek vagyunk azzal csak azt fogjuk elérni, hogy mindenbe egy kicsit belekóstolunk, egy kicsit belenézünk, de nem tud így semmilyen módszer mélyre hatni, elkezdeni bennünk a változást.

Mai felgyorsult világunkban az ember mindenből azonnali eredményt akar, haj-növesztést egy hét alatt, leadni pár kilót két nap alatt, megvilágosodni tíz nap alatt. Sajnos ezek az ígéretek nem valósak. Ahhoz, hogy mély, igaz, hosszútávú változást érjünk el, minden nap gyakorolnunk kell, tennünk érte. A Szanátana Dharma megismerésével egy egész univerzum nyílik meg előttünk, amely átfogja életünk egészét, és amelynek megfelelően élünk, kiegyensúlyozottak, békések, elégedettek leszünk. A feszültségek oldódnak, ahogy egyre inkább megfelel élet ritmusunk az univerzális törvénynek. Miért van az, hogy az emberi társadalom egyre több dolgot halmoz fel, több pénzt, hatalmat, erő forrást akar? Soha nem elégedett azzal amije van, ha a szomszéd nagyobb autót vett, a kolléga szép új órát, nekünk is azonnal kell, nehogy lemaradjunk. Mi ez a versengés amikor megjelenik egy új csoda telefon? Az emberek napokig táboroznak a bolt előtt, hogy aztán elsőként kaparinthassak meg ezt a kis kütyüt, amitől aztán boldogságukat várják. Es amikor este megfelelő fényképekkel egyetemben kiposztoltak a facebookra mennyi mindenük van, és viszonzásul számtalan lájkot kapnak, mégis úgy térnek nyugovóra, hogy belül üresnek, hiányosnak érzik magukat. Mért van ez?

Mert külső dolgok után kajtatva keresi a boldogságát, ami átmeneti, múlandó. Ráébredhet, hogy a felszín alá kell néznie, de lesz aki azt gondolja, ha meg több dolga lesz, ha szerez még egy diplomát, ha vesz egy csomó új ruhát, akkor majd boldog lesz. És eltelik az élet, és nem lett egy fikarcnyit sem boldogabb, csak a múltba tekintve tud majd sóvárogni, hogy nem vette észre ahogy elillan a pillanat. De tehetünk egy próbát, és elkezdhetünk magunkba nézni, megkeresni azt a belső forrást, ami állandó, ami örök, ami halhatatlan. Ha folyamatosan a külső változó dolgokkal azonosítjuk magunkat, csak zűrzavart okoz a fejünkben. A gyermekünk szerint szuperhősök vagyunk, a főnökünk semmire kellőnek tart, a néni a boltban irigykedve nézi fiatalságunkat, a tinédzser a parkban kineveti a szemünk alatti kis szarkalábunkat. Rengeteg ítélet, bírálat szabály érkezik felénk a külvilágból, a fényreklámok villózó képein keresztül, a rádióból, hírekből, barátainkkal folytatott beszélgetésekből. Ha boldog akarsz lenni, meg kell venned ezt meg azt a kencét, mert csak akkor lesz olyan sugárzóan üde az arcod, mint annak a 15 evés lánynak a fényképen. Kezdd el gyűjteni a kamrádba a hideg élelmet, mert nemsokára leigáznak a bevándorlok, az oroszok, az amerikaiak, a nyugat, a kelet, a marslakók és a Hét törpe. Vegyél fel hitelt, vedd meg a legújabb, legvékonyabb, leghajlékonyabb hatalmasabb, csillogóbb házimozi rendszert, hiszen csak ezzel tudod elkápráztatni majd a környezetedet, ebből látszik majd, hogy ki vagy valójában, mennyire remek, jó fej ember, akinek erre is telik. Tudtátok, hogy amikor az emberek autót vásárolnak az esetek többségében mi a motiváció a modell kiválasztásában? Nem a kényelem, vagy a fogyasztás, a kerék meghajtás, hanem az, hogy mennyivel jobb, mint a környezetedben elő autója. Tulajdonképpen nem magának vásárol az ember, hanem azért hogy másokat elkápráztasson, lepipáljon.

Mi is az a Dharma? Annyit jelent, hogy fenntartani, tartani, de alkalmazása szerint fordíthatjuk meg törvénynek, igazságnak, kötelességnek, szabálynak. Misztikus szemszögből nézve, pedig olyan szellemi alapelvet jelent, amely mindennek a mélyén rejlik, mindent fenntart és mindent azzá tesz, ami. A fizikai Világban a természeti törvények alapjául szolgáló elvet képviseli. Mindenre kihat, a gondolkodás törvény szerűségét kifejező logika, az atom elektron pályáját összetartó energia, a dharma tartja egyensúlyban a Nap rendszereket. A dharma törvényét követve indul el az egyénivé Vált élet (dzsíva), a termeszét egyre magasabb fokozatain áthaladva tapasztalja meg az életet, ismeri meg a Létet, teljesíti be rendeltetését. A dzsíva az öntudat, amelynek meg kell ismernie a környezetét, a mindenséget. Először kint, a dolgok külsőségeiben kezdjük a szemlélődést, aztán, ahogy egyre magasabb fokozatra érünk, szórványos, töredékes ismereteink elkezdenek rész ismeretté formálódni, majd szépen lassan kialakul egy nagyobb, átfogóbb kép.

Az ember számára a Dharma sokféle formában jelenik meg. Az egyéni fejlettsége, helyzete, képességei adottságai szerint, más/más egyéni dharma hárul reá, ebben az értelemben a dharma az ember kötelessége. Vannak tehát egyetemes erkölcsi kötelességek, amelyek minden emberre azonosan érvényesek, és vannak különleges dharmák, amelyek hivatásokkal, tehetségekkel, egyéni feladatokkal járnak. A Bhagavad Gíta is erősen hangsúlyozza, hogy mindenki maradjon hű a saját dharmájához, így `Jobb ha valaki elbukik a maga kötelességének útján, mint hogyha sikert ér el olyan úton, amely a maga benső mivoltától idegen.` Így a papoknak a dharmája lehet az, hogy ne öljenek, ne ártsanak másoknak, míg a katonák darmajában benne van, hogy embert öljenek, hiszen harcosok. A kereskedő ha becsületes, haszon szerzése saját dharmájának megvalósítása lehet, viszont a fejlődésnek egy másik fokán álló ember vétene a dhramája ellen, ha figyelmét haszon szerzésre irányítaná.

Az élet három sajátsága, a három gúna, elválaszthatatlan a dharma fogalmától. Mindennek ami létezik, állandó és elválaszthatatlan járuléka. Hasonlattal élve azt mondhatjuk, hogy a dharma az áramot kibocsátó forrás, a gúnák pedig a vezetékek, amin keresztül a dharma áramlik és hat. A három gúna, a három formáló princípium a tamasz, a radzsasz es a szattva. A tamasz az öntudatlanság, magatehetetlenség, nehézség, összehúzódás, sötétség ősi princípiuma. A radzsasz a mozgékonyság, tevékenység, szenvedély, kiterjedés őselve, végül a szattva, az öntudatosság, nyugalom. Tisztaság, világosság és egyensúly elve.

Ez a három alapelv mindenben ami létezik együttesen van jelen. Nem kézzelfogható anyagi dolgokról van szó, mégis mindennek az alkotó anyagai. Egy lét forma fejlettségi fokát az szabja meg, hogy melyik gúna jutott túlsúlyra benne a másik kettővel szemben. A dolgok legalsó, előlényeknél is alacsonyabb fokán, pl. a nyers anyagban, kőzetekben stb. a tamasz mozdulatlan, öntudatlan eleme van túlsúlyban A növényvilágban a tamasz van túlsúlyban a radzsasz már nagyobb szerephez jut benne. Az állatoknál már nő a radzsasz szerepe, a tamaszé csökken, a szattva is megjelenik, de még csekély mértékben. A három alkotó elem egymáshoz viszonyított aránya minden elképzelhető kombinációt lehetővé tesz, ami megmagyarázza az egyes fajták, sőt egyedek közötti különbségeket. Az emberi létformában a három gúna keveredésének még gazdagabb változatai lehetségesek. Az emberi létforma feladata, hogy a szattvát egyre jobban kifejlessze és érvényre juttassa a másik két elemmel szemben. Minnél magasabb-rendű az ember, értve ezalatt a tudatosságát, annál inkább háttérbe húzódik a sötét, nehézkes tamasz az eleven mozgékony tamasszal szemben, és annál inkább a Szatta tiszta, öntudatos uralma alá kerül a radzsasz. Aszerint, hogy az ember a dharma törvényével egybehangzóan gondolkozik és cselekszik, vagy az adharma útján jár ellenszegülve a dharmanak, a lényét alkotó három gúna arányát is befolyásolni tudja. A dharma követése fokozza, erősíti a szattvát. A radzsasz szenvedélyes, önös, nehezen kormányozható eleme elvakítja elhomályosítja az elmét értelmet, ami maga után vonzza a tamasz sötét, magatehetetlen lefele húzó elemének a túlsúlyra emelkedését, hacsak a szattvát nem erősítjük. Minden gondolat, minden tett kikerülhetetlen változásokat idéz elő bennünk és maga után vonzza következményeket, így válik az erkölcsi törvény, természeti törvénnyé.

Hogyan találjuk meg a dharmánkat, most mar csak ez a kérdés. Ha a dharmád szerint élsz, akkor megvalósítod személyiséged igaz célját. Azonban, ha félelemben, elbújva, rettegve, önkorlátozásban élsz, elvetted magadtól az élet adta kincseket, ami mindenki számára megtalálható. Ha az egódból élsz, akkor letagadod a saját gyönyörű természetedet, amellyel mások és a Világ hasznára válhatsz. A dharma segítségével azonban megélheted és megmutathatod a benned rejlő képességeket. Mikor érzed, hogy rátaláltál? Amikor nem tudsz semmi mást elképzelni amit csinálnál ebben az életben. Tőlem kedves barátom és tanárom több mint két éve tette fel a kérdést. Csinálnád ezt akkor is ha nem kapnál érte fizetést? A válaszom természetesen nem volt. Tehát, gondolkozz el azon, hogy mi az amit olyan szívesen csinálsz, hogy belőled természetesen fakad, akkor is ezt csinálnád, amikor a pénzt kivesszük, mint meghatározó faktort. Mit csinálnál akkor, ha tudnád, hogy a napjaid meg vannak számlálva, ha mar csak kis időd lenne hatra ebből az életedből?

Gondolkozz el azon, hogy mik a kedvenc emlékeid, mikor erezted a legjobban magad, kik vettek körül, mi volt a helyszín.

Vezess naplót, és írd le az összes vágyadat! Ne szégyenlősködj, legyél teljesen őszinte magadhoz, a legmélyebb dolgokat írd ki magadból. Senki nem fog ítélkezni, nem fog bolondnak tartani. Le kell bontanunk magunkról a hosszú évek során, a szüleink, családunk, tanáraink, ember társaink által ránk aggatott jelzőket, amellyel ma már teljesen azonosultunk, és akkor megtaláljuk a bennünk rejlő igazságot, hogy kik vagyunk valójában.

Forrás: Dr. Baktay Ervin: Szanátana Dharma