top of page

Santosha - संतोष Elégedettség, boldogság, megnyugvás

  • Feb 15, 2018
  • 2 min read

Patandzsali nyolc ágú jógájának második ága a nijámák, azok az irányelvek, amelyek segítségével pozitív kapcsolatot teremthetünk Önmagunkkal. Miért fontos ez? Mert addig nem tudunk egészséges, boldog kapcsolatot kialakítani másokkal, amíg magunkkal nem vagyunk rendben. A Santosha, a második nijáma, amit azért valljunk be, nem könnyű a mindennapokban alkalmazni.

Hányszor mélázol el azon, hogy "akkor leszek boldog ha..." ? Akkor is, ha már évek óta jógázol, biztos átfut az agyadon, hogy boldogabb lennél ha máshol élnél, mással barátkoznál, végre sikerülne az a jógapóz, vagy neked is lapos lenne a hasad. Számtalan ilyen gondolat cikázik a fejünkben egész nap, sokszor talán észre se vesszük. Persze nagyon jó, amikor az ember törekszik a fejlődésre, a változásra, a növekedésre, egy cél elérésére, de ezeknek ne a boldogságunk legyen az ára. A santosha nem azt jelenti, hogy tétlenül hátradőlünk, keresztbe tett lábakkal és nem csinálunk semmit mert "minden jó úgy ahogy van", hanem azt jelenti, hogy értékeljük és elismerjük azt amik vagyunk, ahol éppen tartunk, azt amink van, és ebből az elégedett állapotból folytatjuk utunkat.

Ennek az elérése nem egyszerű. Ha az lenne, akkor mindenki elégedetten élne azzal amilye van, és nem keresgélnénk folyamatosan olyan dolgok iránt, amik jobbá és boldogabbá tesznek. Emberi természetünk része, hogy többet és még többet akarjunk, amit ha megszerzünk, átmenetileg boldognak érezzük magunkat, addig, amíg újra felébred a vágy bennünk az új dolgok iránt. Segítségünkre lehet, ha megvizsgáljuk mik azok a dolgok, amelyek valóban szolgálják a magunk és környezetünk jólétét, egészségét. Kinevezést kapni, lefogyni, végre randizni azzal a sráccal, lehet hogy átmenetileg kielégítenek, de előbb vagy utóbb elmúlik a varázs és az öröm. Ahogy elérünk valamit az életünkben, egy másik terület hirtelen romba dől, és így tovább, egy véget nem érő spirálban vagyunk, halmozzuk, kergetjük a boldogságot, az örömforrásokat.

Jólvan, de akkor hogyan szabadulhatunk meg ettől? Tehetitek fel a kérdést.

A választ a nem-kötődés, a "vairagya", valamint önmagunk, igazi énünk értékelése, az önszeretet adja meg. Ha elkezdünk befelé figyelni, megtapasztalhatjuk azt az állandó, jelenlévő tudatosságot, amely változatlan, ami a körülöttünk lévő történések ellenére örök. A rajtunk kívül álló dolgoknak az a természete, hogy változzanak, a világ, a társadalmak, az időjárás, a barátok, szerelmi kapcsolatok, testünk folyamatosan változik. Ha ezekhez a dolgokhoz ragaszkodunk, szenvedni fogunk, hiszen nem fogadjuk el, hogy minden elmúlik. Viszont ha befelé figyelünk, megtapasztalhatjuk, hogy a boldogság, a béke és az elégedettség már bennünk van, elmerülhetünk az állandóságban.




Comments


Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags

Kövess be friss tartalmakért

Fontos információk

Adatkezelési nyilatkozat

  • Spotify
  • Soundcloud
  • Youtube
  • Facebook
  • Instagram

JuliaChants

ÁSZF

Süti tájékoztató

bottom of page