A szándékról

Időről időre felülvizsgálom, mi az, ami hajt engem a mindennapjaimban, mi felé irányítom a cselekedeteimet. A szándék letisztázása szerintem nagyon fontos, ha az ember céltudatosan, a lelkével összhangban, teljességben szeretne élni.

A teremtés, a szándékkal kezdődik, ezért is szoktam a programjaimat szándékkörrel kezdeni, mert ezzel az emberben, megnyilvánul egy igény és kirajzolódik egy irány, amerre aztán lépéseket fog tenni, összeszedett, céltudatos, rendszerezett módon. Olyan kapaszkodó, amely a sötétben segít, hogy végig tudjunk haladni az utunkon nagyobb kitérők, útvesztők, zsákutcák nélkül.

A tiszta, határozott szándék, egy olyan szellemi energia, amely képes áthatolni a fizikai világ, és mások más irányú akarata teremtette akadályokon át. Ha a szándékunk gyenge, nem egyértelmű, akkor csupán egy kellemetlen érzésünk lesz a célunk elérése érdekében, amely nem lesz több puszta vágyakozásnál. A szándékhoz kell egy erős elhatározás, valamint bizalom és hit abban, hogy amit szeretnék megvalósítani az így vagy úgy, de meg fog történni.

Volt, hogy elbizonytalanodtam az utam helyességéről, a szándékom tisztaságáról, amikor mások véleményének, rólam alkotott képének, vetítésének hitelt adtam. Sokszor nehéz függetlenítenem magamat ezektől a véleményektől, főleg amióta színpadon vagyok, és koncertről koncertre sok ember figyel rám. Az utóbbi évek eseményei, a népszerűség és a siker persze hozza magával az irigy és féltékeny embereket is, akik gonoszkodnak és megpróbálnak lehúzni energetikailag. Eleinte nagyon megviseltek ezek a helyzetek, mert azt éreztem igazságtalanul bánnak velem, és igyekeztem magam megértetni, láttatni, az igazságomat érvényre juttatni. Be kellett látnom, hogy ez egy szélmalomharc, soha nem fog más azon túl látni, ahol ő tart. Így elkezdtem azt vizsgálni, mit tudnék kezdeni ezekkel a „támadásokkal”, hogyan tudnám áldássá alakítani ezt az energiát.

Ahelyett, hogy az ilyen nehéz energiák hatására háttérbe húzódnék, elbújnék, inkább azt vizsgálom meg, mi volt az eredeti szándékom. Mi az, ami miatt a színpadon vagyok, ami miatt éneklek, zenét szerzek, tábort, koncertet és együttléteket szervezek, posztokat írok az oldalamra. Vizsgáljam meg, és erősítsem meg magamban az eredeti szándékomat, így a támadásnak tulajdonképpen az lesz az eredménye, hogy én sokkal erősebben, bizalommal telibben és lelkesedve fogom folytatni az utamat, a szándékomnak megfelelően.

Az én szándékom az, hogy ahogy ráleltem a belső szabadságra, önmagam vidám, szeretetteljes megélésére, kibontakoztatom tehetségeimet, képességeimet, úgy másokat emeljek, buzdítva, hogy erre ők is képesek! Meglátom a másikban az erősségüket, és az eszközeimmel lelkesítem, vagy épp bátorítom, hogy lépéseket tegyen önmagáért. Van, hogy ez a másiknak kényelmetlen, és elutasítást, vagy elvárást érez a szavaimból, jelenlétemből. Hogy triggerel másokat az ahogy élek, vagy mert ő is ezt szeretné élni, vagy mert elképesztő ellenállás van benne. Van, hogy felmagasztalnak ismeretlenül, majd amikor látják, hogy ember vagyok én is, kiábrándulnak belőlem és akár érgesek is lesznek rám  Bárhogy is van, azzal, hogy gombokat nyomogatok is segítem a fejlődésüket így vag úgy 

Amúgy ezen posztok megírása is ezen szándékból táplálkozik, évekkel ezelőtt kezdtem el az írásaimat megosztani, eleinte blog formájában, most facebook posztokban, mert az őszinte, az érzelmeimet, gondolataimat a nyilvánosság előtt feltáró írások számomra terápiás hatásúak. Ugyanis hajlamos vagyok elbújni, elrejtőzködni a világ elől, mert attól tartok, hogy bántani fognak. Önismereti utamon járva, egyre bátrabban állok ki az emberek elé felvállalva, hogy ki vagyok, nem azt nézve, hogy mi lesz a hatása a cselekedeteimnek, hanem azt, hogy gyakorlom az önelfogadást, önszeretetet. Remélem tudsz meríteni belőle!